Kubota Történelem - 3. rész

1946 – 1960 A háború végétől a gyors növekedésig 

Közvetlenül a háború befejezése után megkezdődött a társaság újjáépítése. Ennek fontos lépése volt például egy kultivátor kifejlesztése, amely jelentős szerepet töltött be a mezőgazdaság gépesítésében. A gyors gazdasági növekedési periódust megelőzően a társaság megerősítette üzleti alapját. Ezt a vascső centrifugális öntési technikák bevezetésével, a különféle típusú csövek diverzifikálásával és a házakkal kapcsolatos termékek értékesítésével tette. Különösen a mezőgazdasági gép részleg erősítette meg belföldi értékesítési struktúráját a szerviz bázisok és értékesítő társaságok létrehozásával, reagálva ezzel a gépesítési igények növekedésére. A régóta várt motoros traktor szintén forgalomba került, létrehozva ezzel a "Kubota mezőgazdasági gépek" márkát.


 

1947 – A kultivátor kifejlesztése

A háború után az élelmiszerellátás biztosítása az egyik legfontosabb kérdés volt a nemzeti kormány számára. Az agrárreformok hatására sok új földtulajdonos és mezőgazdasági termelő jelent meg a piacon, emiatt a gépesítés iránti igény drasztikusan nőtt például az öntözési, a cséplési és rizsfeldolgozási munkálatokhoz. Erre válaszul a Sakai üzem 1945 szeptemberében újraindította a motorok gyártását.

Ez vezetett ahhoz, hogy újrakezdték a kultivátorok fejlesztési munkáit, amelyek 1935 körül kezdődtek, de a háború alatt leállították őket. 1947-ben a társaság létrehozta az „Asahi Industrial Co., Ltd.”-t (jelenleg: Kubota Precision Machinery Co., Ltd.). Ez év májusában elkészült az első prototípusgép. A gépet az első országos mezőgazdasági gépesítési kiállításon mutatták be és 1947 szeptemberében K1 típusú Kubota rotációs kultivátorként kezdték el értékesíteni. Ennek ellenére a cégnek egészen 1960-ig kellett várnia, hogy a kultivátorok használata elterjedjen és növekedjen az értékesítése.

Az első kultivátor modell.

 

1952 – A centrifugális vascsövek és szivattyúk gyártásának megkezdése

A vállalat komoly célokkal lépett be a szivattyúpiacra és 1952 végén elkészítette első szivattyúját, egy turbina szivattyút a Kansai Electric Power Company, Inc. Shikama erőmű kazánjának vízellátásához.

A meglévő gyártók azonban folyamatosan figyelték a szivattyúpiacot mind a köz-, mind a magánpiac szempontjából, ezért a Kubota szivattyúüzlete csak az 1960-as években indult fejlődésnek, amikor a városokban a növekvő lakossággal együtt megnőtt a szivattyúk iránti igény is.

1952-ben a vállalat legyőzte a különféle nehézségeket és sikerrel járt az első japán centrifugális öntöttvas csövek gyártásában. Az első termékeket a Kyushu Electric Power Company, Ltd.-hez szállították, ahol az erőműben hamuszállító csőként használták.

 

 750 LE-s gőzturbina a Kansai Electric Company számára.

 

1953 – Névváltoztatás Kubota Tekko K.K.-ra és belépés az építőipari gépek piacára 

Az eladások gyorsan emelkedtek: az 1950-es üzleti évben elért 3,7 milliárd jenről 13,8 milliárd jenre, amelynek oka az 1950-ben megkezdett koreai háborúból származó különleges megrendelések számának növekedése volt. 

Az ismételt tőkeemelések és a vállalati kötvények kibocsátásai azt jelentették, hogy a társaság tőkéje 1949 májusi 280 millió jenről 1952 májusában 2,52 milliárd jenre nőtt.

1953 júniusában a cég japán neve megváltozott a „K.K. A Kubota Tekko-jo ”-ról„ Kubota Tekko K.K.”-ra. Ugyanebben az évben, 1953-ban megalakult a „Kubota Construction Machinery Co., Ltd. ”, és a társaság belépett az építőipari gépek piacára. 

1955-ben üzletpolitikájuk középpontja saját vállalatuk fejlesztése lett. Ettől kezdve számos nagyszabású építési projektet hajtottak végre az országban és a vállalat megszerezte a legnagyobb részesedést a japán mobildaru piacon.

 

1954 – PVC csövek gyártásának megkezdése 

Noha a vascsövek voltak a vállalat központi terméke, a réz- és PVC-csövek iránti kereslet növekedése azt jelentette, hogy a vascsövek relatív részesedése csökkenni kezdett. A társaság ezért úgy döntött, hogy sokoldalú csőgyártóvá válik és 1953 júliusától megkezdte a PVC csövek körüli kutatását és a prototípus gyártását.

Az Egyesült Királyságban gyártott extrudálóberendezéseket telepítettek a Sakai üzembe, és a teszteket addig ismételték, amíg a következő év februárjában (1954) meg nem történt az első szállítás, ami 4 tonna 13–40 mm átmérőjű csövet jelentett. Az üzem eredeti terve 3 extrudert és havi 20 tonnás termelést tartalmazott, de ez 1954 októberében 5 extruderre növekedett.

1955-ben a gyár megkapta a JIS által meghatározott általános ipari felhasználású üzem minősítését.

 

Az új gyárépület.

 

1955 – Megnyitott az első mezőgazdasági gépszerviz és kereskedés Hokkaidoban 

Japánban az 1950-es évek végén a mezőgazdasági üzletág emelkedő tendenciát mutatott. A vállalat mezőgazdasági gépekkel foglalkozó részlege is gyorsan növekedett, 1958-ban meghaladta a vascső értékeítést. Az üzletpolitika központjában a szerviz- és kereskedőhálózat növelése volt, ennek köszönhetően 1955-ben megnyitott az „Asahikawa szolgáltató központot”.

A szerviz és kereskedő hálózatot kiterjesztették Kumamoto, Tokió Akabane, Kanazawa, Takamatsu, Okayama és Niigata körzetére. A társaság kezdettől fogva keményen dolgozott a mezőgazdasági gépek terjesztésén. 1949-től műszaki képzést kínáltak a felhasználók számára, 1957-ben megnyitották a tengerentúli gyakornokok fogadására alkalmas létesítményeket.

 

 

 

Az első szervizközpont Hokkaidoban.

 

1957 – Belépés az építőipari alapanyagok piacára

A tűzálló építőanyagok hiánya a nagymértékű erdőirtásnak volt köszönhető, ami akkoriban vitatott téma volt. Erre válaszul a társaság szövetséget kötött az egyesült államokbeli Johns Manville vállalatával. A Kubota Building Materials Industrial Co., Ltd. 1957 novemberében alakult azzal a céllal, hogy gyárthassa és eladhassa a Colorbest nem éghető építőanyagot.

A gyártás 1960 novemberétől kezdődött egy újonnan alapított üzemben a Kanagawa prefektúra Odawara városának szélén. Az elsõ Colorbest Single falakhoz és Colorbest Colonial tetőkhöz készített alapanyagokat körülbelül 9:1 arányban adták el. A Colonial értékesítése 1960-as évek végére növekedni kezdett, amikor az előregyártott házipar felvirágzott és az emberek realizálták a Colonial termék hasznosságát.

 

 

A Kubota által gyártott építőanyagokból készült házak.

 

 

1957 – Brazíliában megnyílt az első tengerentúli mezőgazdasági gépek gyártási bázisa

A társaság a háború után először Brazíliában terjeszkedett, ahol sok ember japán telepesek leszármazottja volt és ahol a háború előtt sok japán terméket, többek között motorokat is importáltak, nagy részét a Kubotától.

Mivel a brazil kormány az 1950-es évek végén bejelentette a behozatali korlátozásokat a hazai ipar fejlesztése érdekében, a Kubota 1957-ben megalapította a „Marukyu Agricultural Machinery Limited Company” -t (jelenleg a brazil Kubota Limited Company). A gyár áprilistól kezdte meg a KF típusú kultivátorok összeszerelését. 

Ezt követte az 1960-ban Tajvanon alapított közös vállalat, a „Shin Taiwan Agricultural Machinery Co., Ltd.”. A rotációs típusú K3B kultivátorokat 1951 óta nagy sikerrel importálták Tajvanba, de ugyanazon okból, mint Brazíliában, a behozatalukat később betiltották. Így a kultivátorok és motorok gyártása az országban 1960 végétől kezdődött el.

 

1959 – Spirális acélcső prototípusok és a gyártás megkezdése 

A Kubota 1954-ben megkezdte hengerelt lemezből hegesztett acélcsöveinek gyártását. 1957-ben a spirális acélcsövek gyártási technikáit is megvásárolta az egyesült államokbeli Armco Inc.-től. Az Ohama gyárat újonnan építették fel egy rekultivált földterületen a chikkoi Sakai városában, ahol a próbagyártás 1959. októberétől kezdődött el. A teljes gyártást 1960 februárjában kezdték meg Oszaka város vízvezetékcsöveivel.

Abban az időben Japánban sok munka zajlott a part menti földterület helyreállítása érdekében és egyre több telephely használt spirál acélcsöveket alapozó cölöpökként a hagyományos beton cölöpök helyett a lágy talajban.

 

 

 

A speciális acélcső gyártása.

 

 

1960 – 70 év a megalapítás óta

A társaság 70. évfordulójának ünnepségére 1960. október 1-jén került sor az új székház épületében (jelenleg: Kubota 2. épület).

A japán kabinet ez év végén döntött arról, hogy a lakosság jövedelmét meg kell duplázni, ennek köszönhetően a következő év meghökkentően nagy gazdasági növekedéssel indult. A Kubota értékesítése 45,6 milliárd jenről (1960) 81,2 milliárd jenre (1965) emelkedett, a vállalat tőkéje az 1960 áprilisi 8,8 milliárd jenről 27,9 milliárd jenre nőtt 1965 áprilisára.

Ebben az évben fejezte be a társaság az első Japánban épített motoros hajtású traktort (T15 típus) a szárazföldi talajműveléshez és ekkor nyitott meg a Fubanashi is, Fubanashi városban a Chiba prefektúrában. Szintén 1960-ban fejezte be a kambodzsai fővárosban, Phnom Penhben a vízművek építését a Kubota Waterworks Co., ami az első ilyen jellegű megrendelése volt a japán nagyvállalatnak. Egy olyan év volt ez, amikor a vállalat nagy lépést tett a sikeres jövő felé.

Az új főépület, amit a 70 éves évforduló alkalmából építetettek.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Az első Kubota által gyártott traktor, és annak gyártósora.